Életképek | Atakám

68. Vajon jobbá tudja tenni az ember a világot anélkül, hogy előtte önmagát tenné jobbá? – részlet a Mágiától az ateizmusig című könyvből V.

In Atakám by Tamas2024-05-15

Az archaikus kor az embert akarta minél éteribbé formálni, nem a társadalmi viszonyokat akarta a világjobbítás érdekében megváltoztatni. Az ókorban is elsősorban az ember szellemi-lelki mivoltára helyeződött a hangsúly, annak… Tovább >

Bejegyzés megtekintése

67. Az emberiség évezredek óta álmodozik egy szebb világról, ennek eljövetele azonban egyelőre várat magára – részlet a Mágiától az ateizmusig című könyvből IV.

In Atakám by Tamas2024-04-15

Az emberi világban ősidők óta felfedezhetőek világjobbító törekvések. Az archaikus korban a szakrális emberek – sámánok, varázslók, mágusok, gyógyítók – vezetésével próbálták felidézni, egy szent rítus keretében, a Nagy Időt,… Tovább >

Bejegyzés megtekintése

66. Az anyag, az ösztön és az ész önmagukban nem teremtenek emelkedetteb szellemi közállapotokat – részlet a Mágiától az ateizmusig című könyvből III.

In Atakám by Tamas2024-03-15

Az emberek többsége azzal a megállapítással talán nem vitatkozik, hogy a világ évtizedek, évszázadok, évezredek óta korrekcióra szorul; hogy lehetne a világ szebb, jobb, békésebb hely annál, mint amivé mi,… Tovább >

Bejegyzés megtekintése

65. A világjobbító, utópisztikus elméletek az égen járnak, míg az ember a földön időzik – részlet a Mágiától az ateizmusig című könyvből II.

In Burtáj by Tamas2024-02-15

A világjobbító, utópisztikus elméletek megvalósítása háromféleképpen lehetséges: 1. Erőszak. Ha az a „buta” emberiség nem akarja a számára megálmodott fantasztikus világot, akkor erőszakkal bele kell kényszeríteni a jóba; és addig… Tovább >

Bejegyzés megtekintése

64. Vajon küzdjön az ember egy szebb világért, vagy csendesen szemlélje, ahogy a világ küzd magával? – részlet a Mágiától az ateizmusig című könyvből I.

In Atakám by Tamas2024-01-15

Vajon hány és hány ember szeretett volna az elmúlt évezredekben jobbítani az emberiség sorsán? Vajon hány és hány gondolat született a távoli és a közeli múltban, amelyek az emberiséget akarták… Tovább >

Bejegyzés megtekintése

63. Jorge Luis Borges – Milyen egy argentin ember

In Csagatáj by Tamas2021-06-15

Részlet Jorge Luis Borges “A tangó története” című esszéjéből: “Az argentin ember azért lel jelképre a gaucsóban, s nem pedig a katonában, mert a szájhagyományban továbbélő gaucsóvitézség nem szolgál semmiféle… Tovább >

Bejegyzés megtekintése

62. Makszim Gorkij – Milyen egy forradalmár és egyéb gondolatok

In Burtáj by Tamas2021-05-15

Részletek Makszim Gorkij “Klim Szamgin élete” című könyvéből: “A kritika az elme tolakodó megszokásává fajzott el, semmi több.” „Alina, Makarov és ezer meg ezer velük egyívású; szintén mind semmirekellő, hasznavehetetlen… Tovább >

Bejegyzés megtekintése

61. Radnóti Miklós – Sem emlék, sem varázslat

In Atakám by Tamas2021-04-15

Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag, mint alma magházában a négerbarna mag, és tudtam, hogy egy angyal kísér, kezében kard van, mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha… Tovább >

Bejegyzés megtekintése

60. Julius Evola – A gondolkodásról

In Atakám by Tamas2021-03-15

Részlet Julius Evola “A Felébredés Doktrínája” című könyvéből: “Ha az emberiség egy napon majd visszatér normálisabb feltételek közé, kevés civilizáció fog annyira elütőnek tűnni, mint ez a mostani, amely minden… Tovább >

Bejegyzés megtekintése

59. Az Univerzum és a könnyek

In Atakám by Tamas2021-02-15

Amikor az Európából kiindult újkori civilizáció felszámolódik a Földön – amely az anyag és az ösztön területén akarta túlvalósítani önmagát, ott keresett menedéket, és szabadságnak kiáltotta ki az ösztönvágyak és… Tovább >

Page 1 of 7
1
2
3
...
7
→