Vissza

343. Jamasi Tomaj – Örökös hála

In Csagatáj by Tamas

Túlzásnak tűnik,
pedig az érzés szüli,
hogy minden nőnek,
aki valaha
tőlem csókkal köszönt el,
örökös hála,
hogy gyengédséget kaptam
az élet zordságában.

Bárhány virágot adunk
is a nőnek, bárhogyan
emeljük ölre,
a leány minden csóknál
önzetlen áll ott,
s mi vad férfiak
letépjük a virágot,
földre hozzuk az álmot.

Ritka pillanat,
mikor egy férfi csókol,
s a vágy nem marja,
csak lelke hallat,
s úgy öleli a sorstól
elnyert leányzót,
mint égből alászálló
akaratlan villámot.