410. Halasy-Nagy József – A kapitalizmusról

“A demokráciának kísérője a kapitalizmus, melynek lényege a gazdasági racionalizmus, de a termelő tőke fogalmával a vagyonnak egy újszerű látását hozta a világba. A régebbi felfogás szerint a vagyon csupán eszköz. Arra való, hogy az embert élete fenntartásában segítse. Halmozásának tehát nincs értelme. Most azonban a vagyon céllá lett. Eszközből az emberrel egyenlő rangú tényezővé abban a viszonyban, amely az ember és a javak között áll fenn. A munka ennek következtében súlyos teherré vált, mert a munkás elvesztette vele a személyes kapcsolatát: lemondás, idegenség, megfeszített aszkézis és súlyos iga lett belőle az ember számára. Minthogy a javak egyike sem nőtt így hozzá az emberi lélekhez, a kapitalizmus életstílusa magával hozta, hogy benne minden eladó. Nem csoda, ha e zűrzavarban értékvakká válik az ember, s élete üressé és jelentéktelenné züllik a pénz rabságában. Ezt a lelki űrt a gyönyör intenzivitásával és a teljesítmény nagyságával véli betömhetőnek, s ezért ez a két mozzanat uralkodik az életen.”