Vissza

28. A perzsa demokrácia I. rész Egyetlen hét

In Burtáj by Tamas

Irán demokratikus berendezkedése egyetemes bölcsességet és erőt sugároz. Erőt azért, mert egy olyan korban, amikor az angolszász show-bizniszen alapuló demokrácia uralma a tetőfokára ért a világban, képes volt megalkotni és megvédeni egy működőképes teokratikus demokráciát. Irán hatalmi struktúrája is figyelemreméltó, és nagyfokú szellemi összeszedettségre vall, de nem ez a lényeg, nem ez adja az egyetemességét, hanem az, hogy olyan testületeket rendelt a demokrácia fölé, amelyek szellemi-lelki nézőpontból ellenőrzik a demokráciát. A választás szabad, az emberek kifejthetik véleményüket, de csak bizonyos szellemi, ha úgy tetszik, vallási keretek között. Közérthetően szólva, az az üzenete a perzsa demokráciának, hogy a perzsa szellem előrébb való, mint a demokratikus fecsegés és egyéni önérvényesítés, a nép izgatása és az emberek félrevezetése. Az angolszász demokratikus show-biznisz csúcshelye az Egyesült Államok, ahol nem kevesebb mint egy éven keresztül tart a választási kampány, és ahol nagyon finoman fogalmazva is, egy minden elképzelést felülmúló népcirkusz, népbutítás, néphergelés folyik, a valós hatalmi érdekek teljes elrejtése mellett. Iránban egy hétig tart a választási kampány, nem gondolják, a tömegek dolga lenne, hogy egy teljes éven keresztül politikust játszó színészeket hallgassanak, és folyamatosan demagóg hergelésben legyen részük. Az élet ennél értékesebb, vélik Teheránban.

Irán hatalmi struktúrája a következőképpen néz ki:

  1. A piramis csúcsán, Khomeini iszlám kormányzás elmélete szerint mindig egy egyházi személynek kell állnia, a Legfőbb Vallási Vezetőnek, aki Irán legfőbb iránymutatója és a főparancsnoka az országnak. Legelőször Khomeini ajatollah töltötte be ezt a tisztséget, majd 1989-es halála után napjainkig Khamenei ajatollah.

  1. Az elnöki tisztség csupán a második legfontosabb pozíció Iránban. Négyévenként közvetlenül választják, ezért hatalmas a legitimációja Irán lakosságának körében. Feladata Irán mindennapjainak irányítása, nemzetközi képviselete, költségvetés meghatározása, gazdasági problémák megoldása. Ahmadinedzsád volta az első, aki kétszer tölthette be ezt a tisztséget, méghozzá első civil elnökként.

  1. Az Őrök Tanácsa: 12 tagból áll, 6 síita vallási vezető és 6 civil jogász alkotja, elsősorban a szavazásért felelősek és a Nemzetgyűlés által elfogadott törvények ellenőrzésével és jóváhagyásával foglalkoznak. A Legfőbb Vallási Vezető jelöli ki őket.

  1. A Szakértők Gyűlése: 88 tagból áll, egyházi vezetők, legfontosabb feladatai az Ajatollah megválasztása, ellenőrzése és alkalomadtán lecserélése. Az iráni szavazópolgárok választják meg őket.

  1. Az Iszlám Nemzetgyűlés: 270 tagból áll, Irán legfőbb törvényhozó hatalma. A tagokat 4 évente 4 évre választják meg az iráni szavazópolgárok.