Vissza

406. A székelység eredetéről röviden

In Csagatáj by Tamas

A honfoglaló (több hullámban) magyarság legalább két-három népelemből állt, de lehet, hogy többől; türkmén, mongol, perzsa, finnugor, esetleg szláv és germán. Mint mindenhol, a magyaroknál is kasztrendszer uralkodott; brahminok (a szellem emberei), ksatriják (a harcosok), vaisják (kereskedők, földművesek), és a súdrák (a szolgák). Nagyon valószínű, hogy ha voltak is harcosok a finnugorok között, nem ők alkották a ksatrija kaszt derékhadát, hanem a türkmén-mongol-perzsa népelemek. A székelyek a ksatriia kaszt azon töredékei, akik a letelepedés és a feudalizmus kialakulása után nem tudtak beilleszkedni az új rendszerbe, vagy nem fértek bele számszerűleg (nem volt elég föld), vagy nem is akartak beleférni, így a keleti határvidékre települtek le. Ott létrehozták egy katonai alapokon nyugvó feudális rendszert, amely illeszkedett a ksatrija kaszt hagyományaihoz, és ami egészen a török hódoltságig fennállt.