Vissza

45. A Nyugat és a Kelet fundamentális különbségei

In Atakám by Tamas

Részlet Kaczvinszky József, Kelet világossága című könyvéből:

„Nyugat felfogása szerint: a megismerés általános szempontot kíván, a cselekvésnek pedig mindenkor egyéninek kell lennie. A yoga viszont azt tanítja, hogy minden helyes-megismerés csakis a tökéletes egyéni szempontból valósítható meg, a cselekvésnek pedig sohasem szabad egyéni szempontból fakadnia!

Nyugaton a gyász, a halottak megsíratása, önzetlen és jó szívre vall. A yoga megvilágításában viszont úgy látjuk, hogy a halottakban a saját életünk sikertelenségét és a saját csalódásainkat siratjuk meg, hiszen halottak nincsenek, csak halott testek vannak; ami az emberben élt, az mindig él. A külső gyász pedig – mint cselekvés – csak eszköz arra, hogy megszerezzük vele a fájdalmunknak kijáró tiszteletet, a kompenzációt, az érvényesülést! … Nyugaton az ember kötelességének tartja, hogyha igazságtalanságot lát, közbelépjen és beleavatkozzék. A yoga szemszögéből megítélve viszont a be-nem-avatkozás a helyes cselekedet; hiszen tudnunk kell, hogy a Természet örök ellentétekből áll, és hogy amit az egyik helyen megszüntetünk, máshol természetszerűleg felbukkan újra! … Nyugaton minél értelmesebb valaki, annál inkább visszaretten a halál gondolatától. A yoga szellemében azonban az ember nem szűnhetik meg soha, minthogy a lényege nem keletkezett, hanem örökkévaló. A halálfélelem pedig éppen a nem-tudás következménye! … A nyugati tudomány szerint az ember: jelentéktelen porszem a világegyetemben. A yoga szerint: az ember maga a világmindenség! … Nyugaton a társadalmi együttélés alapja a jog. A yoga szerint viszont nincsenek jogok; a társadalmi élet alapja csak a belátás, a tökéletes együttérzés – a tárgyilagosság – lehet. Nyugaton a szépséget abszolútnak tekintjük. A yoga ellenben arra tanít, hogy még a legelvontabb szépség is relatív, minthogy a tisztára relativitásokból álló Természet körébe tartozik. Nyugaton mindnyájan úgy tartjuk, hogy a fiatalság rövid és hamar tovaszáll és soha többé vissza nem hozható. A yoga felfogása szerint a fiatalság állandó és örök; mindig van, aki fiatal; sőt magában az emberben is mindenkor van valami, ami új, ami ifjú benne! … A nyugati bölcselet teóriákat alkot és megmagyarázni igyekszik a lét lényegét. A yoga ezzel szemben nem elméletek felállítására törekszik, hanem a lét lényegének közvetlen megismerése a célja.”